Jin Ha Eun Korra Henry Min Ha * Lee úr Kibum
Az
összes könyvet összeszedtem, amikből el tudom készíteni a beadandómat.
Elindultam vissza a szobám felé, mikor egy váratlan személybe futottam… bár
annyira nem is volt az.
- Eunhyuk, te meg honnan jössz?
- A kertből. Miért?
- Furán viselkedsz,
történt valami?
- Nem vagyok fura, pont
olyan vagyok, mint szoktam.
- Jin Hanak
igaza van, valami nem stimmel. –
csatlakozott hozzánk Korra is.
- Ti össze fogtatok
ellenem?
- Nem, de te is tigris
vagy, megérzem, ha gáz van veled. Na, mesélj csak!
- Nincs miről…
- Bökd már ki! Különben
idehívom Haet és ő szedi ki belőled.
- Egy hibrid van az
iskola falain belül…
- Ne az orrod alá
motyogj, érthetően beszélj!
- Nemrég összefutottam
Siwonnal és egy hibriddel.
- Mi? Az nem lehet,
őket nem engedik be ide, mert kezelhetetlenek.
- Biztosan jól láttad?
- A róka addig-addig
feszegette a húrokat, hogy a lény szeme elkezdett sárgás-zöldesen izzani. Csak
egy pillanatra láttam, de biztos, hogy hibrid.
- Most, hogy mondod, én
is találkoztam egy idegennel a könyvtárban. A szokásos asztalomhoz ültem,
aminek az egyik fele árnyékban volt. Csendben olvasgattam, mikor valaki
eltüsszentette magát, de nem láttam senkit bent… Aztán bocsánatot kért és
szélsebesen távozott. Sötét talárt viselt, így esélytelen volt, hogy lássam az
arcát.
- Mit ne mondjak, ez
kezd egyre furább lenni…
- Micsoda?
- Oh, Henry… Hogy
kerülsz ide?
- A szobámba tartottam,
mikor megláttam ezt a kis gyülekezetet. Gondoltam megnézem, hogy mit csináltok.
Talán baj?
- Éppenséggel…
- Hyuk, nyugi!
- Csak arról
beszélgettünk, hogy van egy új lény a suliban.
- Ezt már Siwon is
említette korábban, de Kyuhyun szerint csak képzelődött.
- Pedig nem, valóban
itt van, és ami ennél is rosszabb, hogy nagy valószínűséggel hibrid.
- Ezt meg honnan
veszitek?
- Te is tudod, hogy a
tiszta vérűeknek egy színű a szeme átváltozáskor.
- Persze.
- Hyukie állítása
szerint ennek a „szörnynek” sárgás-zöld volt.
- Ami azt jelenti… hogy
egy róka és egy farkas utóda?
- Pontosan.
- Az lehetetlen, nem
engednek be ”vegyeseket” a St. Helens-be.
- Pedig de, volt már rá
példa.
- Min Ha?
- Elálljátok az utat…
- Hogy érted azt, hogy
volt mát ilyen korábban is?
- Ahogy látom, az iskola
történetével nem vagyok tisztában. A mostani igazgató elődje szintén hibrid
volt, egy lidérc és egy vámpír keveréke. Egészen a visszavonulásáig úgy tudták,
hogy csak vámpír. Tudta magát kontrollálni annyira, hogy ne bukjon le.
- Akkor azért
kerülhetett be ez a hibrid is, hogy megtanulja kordában tartani az erejét?
- Ez a legelfogadhatóbb
magyarázat szerintem. Viszont ha most megbocsájtotok, akkor mennék a szobámba
átnézni a holnapi anyagokat.
- Mi is nemsokára megyünk
Korrával… azt hiszem.
- Nekem még van egy kis
dolgom, majd később csatlakozok…
***
Nem gondoltam volna, hogy már az első
nap az igazgató irodájában fogok kikötni. Az igazat megvallva még sosem kellett
ilyen helyen járnom… minden annak a fiúnak a hibája!
- Lee
úr, köszönöm, hogy behozta. Kérem, hagyjon minket magunkra.
- Igazán nincs mit.
Viszont látásra!
- Foglalj helyet, kérlek.
- Igenis. – leültem az egyik fotelbe és
vártam, hogy megtudjam, miért is kellett idejönnöm. Vajon le leszek szidva?
Vagy csak megkapom a szükséges információkat?
- Először is szeretnélek üdvözölni a St.
Helensben.
- Köszönöm.
- Másrészt… megtudhatnám, hogy miért
kószáltál egyedül az épületben a tiltás ellenére?
- Én csak… szerettem volna megismerni jobban
az iskolát. Talán bajt okoztam ezzel?
- Szerencsére nem, de igazán várhattál volna
még. Már csak pár óra és…
- Sajnálom… - hajtottam le a fejem – Én tényleg
nem akartam megzavarni őket, csak hát… meglehetősen kíváncsi a természetem.
- Ez a későbbiekben jól fog jönni. Viszont
most örülnék neki, ha visszavonulnál a kijelölt szárnyba és ott várnád ki a
hátralévő időt.
- Köszönöm a megértését. – elhagyva az
irodát, egyből a nyugati toronyba mentem. Igyekeztem kerülő úton haladni, hogy
ne fussak össze senkivel… szerencsére sikerült is.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése