2013. május 7., kedd

3. rész



Siwon  Kyu * Jin Ha  Eun  Hae  Korra  Shindong  Kangin  Teuk  Hyori  Lee úr
            Tetszik vagy sem, Zhou Minak igaza van… nem azért nem történt meg, mert nem akartam, hanem azért, mert az itteni lányok mindegyik… tisztelet a kivételnek, mind csak arra jó. A legjobbnak és legszebbnek tartják magukat, pedig nem többek holmi olcsó szajháknál…
   - Ugye tudod, hogy az órának már rég vége van?
   - Ugye tudod, hogy még egy ilyen és nem csak az órának lesz vége… Mit akarsz?
   - Miért kaptad fel annyira a vizet azon, amit Mimi mondott? Igaza lenne?
   - És ha igen, akkor mi van? Egyébként úgy kérdezed, mintha nem tudnád…
   - Ki tudja, hogy elmondasz-e nekem mindent? De ezen nincs mit szégyellni, csak nem találtad még meg a megfelelő személyt… Lehet, hogy majd pont az új csajszi lesz az. Vagy valaki, aki már most is a közeledben van, csak eddig nem vetted észre.
   - Kyuhyun, ezt te sem gondolhatod komolyan?? Tudod nagyon jól, hogy mit gondolok az itteni ”lányokról”.
   - Biztos nincs egy sem köztük, aki legalább kicsit is megfelel az elvárásaidnak?
   - Nem igazán… - ahogy lenéztem a toronyból egy fekete kocsi állt meg a főkapu előtt, és egy sötét csuklyát viselő személy szállt ki belőle. Hirtelen egy nagyon ismerős érzés fogott el… mintha… nem, az nem lehet.
   - Hahó! Itt vagy még?? – lóbálta a kezét az arcom előtt. –Figyeltél te rám?
   - Mi… persze…
   - Akkor mit mondtam?
   - Jó, bocs, csak… te is látod azt az autót a kapunál?
   - Milyen kocsit? Nem láttam semmit. Már képzelődsz is… gyorsan keresnünk kell neked egy barátnőt!
   - Hülye! Láttam, hogy leparkolt a bejárat előtt és egy sötét köpenyt viselő alak bejött az épületbe. Biztos vagyok benne, hogy itt volt. Menjünk és nézzük meg!
   - Lógni akarsz dupla töriről? A tanár úgy meghúz félévkor, hogy azt a karót soha többé nem tudod javítani.
   - Aish! Akkor órák után járok az ügy végére. Tudnom kell, hogy mi folyik itt.
   - Oké, de most inkább gyere. – maga elé húzott, és hátulról tolni kezdett a terem felé…
***
            Az asztronómia az egyik kedvenc tantárgyam, ugyanis imádom a csillagokat figyelni. Valamiért mindig is jobban lekötött az égbolt vizslatása, mint a virágok, a fák… pedig tündér, vagy mi volnék.
   - Nos, mielőtt a tényleges órát elkezdenénk, kiosztom nektek a beadandót. Hol vannak a többiek? Még öten hiányoznak.
   - Nem tudjuk, vasárnap este nem jöttek vissza. Valószínűleg betegek. – válaszolt Hyori.
    - Értem. Tehát visszatérve… 2 hetet kaptok rá, hogy elkészítsetek egy bemutatót az általatok választott égitestről. Mikor keletkezett, mik a főbb jellemzői, kikre van hatással? Ezeket mind válaszoljátok meg a prezentációban.
   - Szerintem Eunhyuknak a fekete lyukat kéne választania… nagyon hasonlítanak egymásra.  - viccelődött Donghae.
   - Nagyon poénos akartál lenni, de aki ilyet mond a saját barátjára, az maga sem különbözik egy fekete lyuktól. – vágott vissza neki a tanár úr. – Most pedig várom, hogy ki melyiket választja.
   - Én a Vénuszt szeretném. – jelentkezett elsőként Hyori.
   - Remek döntés, igazán illik hozzád.
   - Enyém a Mars. – lendítette magasba a kezét Donghae.
   - A római hadisten… te is folyton hadakozol Eunhyukkal, pont neked van kitalálva.
   - Én vállalom a Szaturnuszt.
   - Á, Shindong, jó választás.
   - Én megelégszek egy törpebolygóval. Ceres for Kangin.
   - Rendben, felírtalak.
   - Stip-stop Uránusz. – az ég istene a hozzám való.
   - Nem csalódtam benned.
   - Én a Jupitert választanám.
   - Vezető a vezetőt. Azt hiszem, nem lepődtünk meg Leeteuk választásán. Korra? Eunhyuk? Veletek mi lesz?
   - Én a Plútót kérném.
   - Miért pont az alvilág istenét, nem találtál valami lányosabbat? – kötött bele Hyukie.
   - Eunhyuk, neked a legjobb Eris lesz.
   - Úgy gondolja?
   - A viszálykeltésben verhetetlen vagy, ezért igen. Nos, ezennel eldőlt, hogy ki melyik bolygót kapja. Ne feledjétek, két hetetek van. Most elengedlek titeket hamarabb, hogy tudjak készülni, akár kutatni a könyvtárban. Számos jó könyv van az iskolában, használjátok őket bátran. Sziasztok! – amint Lee tanár úr elhagyta a termet, mindenki egyből zúgolódni kezdett. Én nem is törődve velük, egyből elindultam a könyvtárba…
Halkan benyitottam, végigsétáltam a polcok közt és megtalálva a kellő könyveket leültem a szokásos asztalomhoz. Egyik fele árnyékban volt, én a napos végénél foglaltam helyet. Nagyban elmerült az irományokban, mikor valaki eltüsszentette magát… pedig rajtam kívül nem láttam itt senkit.
   - Sajnálom, ha megzavartalak. – jött a bocsánatkérés az sötét rész felől.
   - S-semmi gond, de… ki vagy te?
   - Én… senki. Mennem kell. – csak egy halvány árnyat láttam elsuhanni. – Ez meg ki volt??

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése