Na Rae Yesung Sun Jae Jin Ha Hyori Siwon Kyuhyun
- Hova szaladsz,
farkas? – elé ugrottam és egy fának löktem – Nem gondoltad, hogy hagylak
elmenni, ugye?
- Na Rae, hagyd őt! –
hóna alatt átnyúltam és elrántottam Yesung elől.
- Ez nagyon rossz lépés
volt… - elkaptam a karját, átvetettem a vállamon és a földhöz vágtam. – Ne
szórakozz velem, mert te szívod meg!
- Jae!!
- Ne aggódj, jól
vagyok. Feltartom, addig szerezz valakit!
- Oké…
- Nem mész te sehova! –
utána ugrottam, de Sunny elkapott és visszarántott.
- Márpedig őt most
szépen hagyod távozni, nem mondom még egyszer!
- Szóval játszadozni
akarsz? Ám legyen, benne vagyok. – megragadtam a nyakánál és annál fogva dobtam
őt amilyen messzire csak tudtam… Meg sem várva, hogy feltápászkodjon, egyből rá
vetettem magam, csípőjére ültem és nem hagytam, hogy felkeljen. – Még mindig
akarod folytatni? Nem érzed, hogy túl gyenge vagy hozzám képest? Félre ne
értsd, én ezer örömmel szórakozok veled, de nem lenne fair, ha csak én
élvezném.
- Hidd el, nagyon is
élvezem…! – átalakultam és így leráztam magamról.
- Akkor játszunk
tovább! – nekem sem kellett több, egyből rókává változtam és a torkába
haraptam… éreztem a számba csepegő vérét…
- Sunny!
- Jin Ha, Hyori!
- Na Rae, elég legyen,
gyere onnan!
- Te is szeretnél
csatlakozni?
- Nem, és te sem
folytatod. – letérdeltem és tenyereimet a földre helyezve mormoltam el magamban
a megfelelő igét. – Jin Ha, te lásd el Sunnyt! Hangeng, segíts neki! Teukie, te
szólj Yesungnak és Siwonéknak. Én addig lefogom őt. – a talajból vastag
gyökerek és indák nőttek ki, melyekkel szorosan a földhöz rögzítettem a rókát.
– Siessetek, mert nem bírom sokáig!!
- Oké, már itt
sem vagyunk.
Amint megtudtam, hogy mi történt, egyből rohantam ki hozzájuk
Kyuhyunnal együtt… Na Rae ott feküdt a földön, Hyori alig pár méterre tőle
térdelt… Sun Jae pedig az iskola fala mellett hevert Jin Ha társaságában, aki
ápolni próbálta.
- Itt meg mi történt?!
- Végre itt vagy!
Csinálj vele valamit, mert már nem sokáig tudom tartani!
- Oké… - átalakultam és
óvatosan közeledni kezdtem felé. – Na Rae, figyelj rám. Meg kell nyugodnod!
Segítek, csak figyelj rám, rendben? – igyekeztem a szemébe nézni, ami még csak
zöld volt…
- Azonnal eresszetek
el!! – ficánkolni próbáltam a gyökerek alatt, de nem igazán sikerült.
- Nem lehet, ez a te
érdekedben van. Ha hallgatsz rám, akkor hamarabb szabadulsz.
- Azt mondtam, hogy
engedjetek el!! – egy teljesen új érzés kerített hatalmába, amitől még erősebb
lettem és ki tudtam törni börtönömből.
- Siwon, ugye csak
rosszul látom azt, hogy…?
- Sajnos nem, most jön a nehezebb feladat…
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése