2013. július 27., szombat

56. rész

Soo Mi  Siwon  Kage  Kyuhyun  Ryewook
   - A kiscsaj nagyon is jól teszi, ha nem érez semmit a bátyám iránt. – felpattantam a párkányra – Nincsenek egy szinten. Hisz tudjátok, csíkos a csíkossal, foltos a foltossal…
   - Soo Mi, ebbe nem szólhatsz bele. Azzal vagyok, akivel csak akarok.
   - Azt ne mond…?!
   - Nem mintha magyarázkodnom kéne neked csak azért, mert a húgom vagy, de elmondom most az egyszer és egyben utoljára. A rég kihalt utolsó leszármazottja, ezért kötelességem őt megvédeni. Ha ez nem tetszik neked, akkor el is mehetsz!
   - Képes lennél elhagyni a családodat egy ilyen kis korcsért?!
   - Egy, nem korcs. Kettő, nem hagynám el, de óvnom és segítenem kell őt. Ezzel a szüleink is egyet értenének.
   - Nem hinném…
   - Pedig Siwonnak igaza van, az ősieket a rangban alacsonyabban lévőknek védeni kell. Tetszik vagy sem, de ez van.
   - Te ebbe…
   - Ugyanúgy jogom van beleszólni, mint bárki másnak, hiszen Na Rae a barátnőm.
   - Ch… Rendben, forduljon csak mindenki ellenem, de ezt még nagyon meg fogjátok bánni, nem hagyom ennyiben! – leugrottam a párkányról, átmásztam a falon és eltűntem az erdőben.
   - Bocs a jelenetért.
   - Nyugi, már megszoktuk. – megveregettem a vállát – Mellesleg hogy bírod?
   - Mit is?
   - Tudod, a Holdat.
   - Ja, azt… Egész jól, de félek, hogy ő nem fogja. Figyeljetek rá, legalább holnap estig. Annál hamarabb nem kéne találkoznom vele.
   - Úgysem bírod ki…
   - Kössz, ez jól esett… De nem fogok engedni az ösztönöknek, annál erősebb vagyok.
   - Na jah… - felé legyintettem, aztán megragadtam Kyu karját és kihúztam a szobából.
   - Azt hiszem, nekem is menni kéne, hogy beszéljek a húgoddal. Nem vagyok benne biztos, hogy ha továbbra is így folytatja, akkor tudjuk folytatni.
   - Nem kötelezhetlek arra, hogy maradj vele, de te vagy az egyetlen, akire talán hallgat.
   - Tisztában vagyok vele…
   - Tégy úgy, ahogy jónak látod.
   - Megteszek mindent, hogy lenyugtassam, de ha nem sikerül, akkor…
   - Mi is próbálkozunk, mindkét oldalról.
   - Tudom. De most tényleg megyek. Viszlát később!
   - Szia! – miután Wook kiment, inkább mégsem másztam át a keleti toronyba, hanem visszadőltem az ágyamba és tovább gondolkodtam azon, hogy mit is tehetnénk még.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése